Ezt a részt most azért tartom fontosnak megírni, mert rájöttem, hogy sokan a görénytartással kapcsolatban tévúton járnak. Ez főleg azokra vonatkozik, akik még soha nem tartottak görényt, illetve azokra akiknek ugyan van görijük, de csak most szembesülnek azzal, hogy milyen is ez valójában.
A görénytartás, mint általában minden állattartás bizony lemondásokkal jár együtt. Ezeket a lemondásokat csak akkor fogjuk igazán megérezni, amikor a görényke már otthon van. Hisz mindegyiknek más a természete, így minden gazdinak másról kell lemondania. DE cserébe nagyon sokminden mást kap, ami csupa örömet okozhat, ha megtanuljuk értékelni.
Elsősorban bizony időigényes a görénytartás. Naponta kell velük foglalkozni, ha azt szeretnénk, hogy társunkká válljon. A közösen eltöltött idő rengeteg örömet tud okozni. De ha közben az új gazdinak azon jár az esze, hogy most ahelyett, hogy a parkban a századik kört írják le látszólag értelmetlenül, miközben akár a haverokkal is mehetne bulizni, akkor bizony nem fogja értékelni, nem fogja átérezni, hogy mennyire jó dolog is ez.
Nem csak idő, de rengeteg energia is. Főleg, ha visszagondolok azokra az időkre, amikor még a fiatal göriket intenzíven kellett nevelni arra, hogy hova mászhat fel, vagy mit kell még magasabbra pakolni, hogy ne érje el, vagy mi az amit el kell zárni, vagy melyek azok a szekrények, ahogy zárat kell felszerelni. Vagy amikor rájön az ember, hogy eltűnt egy csomó holmija, és el kell kezdeni felkutatni, sokszor szinte reménytelenül, vagy akár a szoba teljes átrendezésével, mert olyan rejtekhelyet sikerült az apróságnak felfedeznie, amit mi már nem érhetünk el.
Energia kell ahhoz is, hogy egy akármennyire is fárasztó nap után még leüljünk este játszani velük, mert nekik ez fontos (és nemutolsó sorban nekem is nagy örömet okoz), majd játék elött, után kitakarítsuk a helyét, mert Ő magának ezt nem tudja megtenni, és valljuk be, neki nem is ez a dolga. És bizony ilyenkor nincs fejfájás, meg menstruációs görcs, vagy kimerültség. Azaz van, de ezeken meg kell tanulni túllépni, meg kell tanulni kezelni.
Én tudom, hogy rettenetesen szerencsés vagyok, mert Édesanyám mindig segít, de ezeket a dolgokat akkor is meg kell tennünk, igazodnunk kell hozzá, ha nincs segítség, vagy a segítsg nem ér rá. Nem mondhatja egy gazdi sem, hogy ma nem jöhetsz ki a ketrecből, mert stresszes napom volt, és nincs kedvem még utánad is rohangálni. EZT SOHA!
És számolni kell a gazdiknak azzal is, hogy bizony nyaralni sem lehet csak úgy elmenni. Nekik minden nap kell enni adni, friss vizet adni, takarítani őket. És bizony ha nincs segítség, vagy nincs pénzünk panzióra, avgy nem tudjuk magunkkal vinni, akkor szerintem nem teheti meg az ember, hogy magára hagyja, mert neki jár a pihenés. NEM!
Továbbá az emberek nagy részének az életében eljön az az idő, amikor családot vállal. És lehet, hogy pl 21 évesen nem is gondolunk arra, hogy 5 év múlva már lesz egy gyerek, de akár be is csúszhat, vagy alakulhat úgy az élete, hogy készül rá. Erre gondolni kell. Mert ha valaki úgy gondolja, hogy nem akarja, hogy a majdani gyerekével egy levegőt szívjon egy vadászgörény, akkor ne is vállalja be, mert nem fair az állattal szemben, hogy jobb esetben másik gazdához, rossz esetben menhelyre kerül, legrosszabb esetekben elaltatják vagy kiteszik az utcára. És azzal is számolni kell, hogy a gyerek mellett kevesebb ideje lesz az embernek pihenni, de a görényünknek akkor is szüksége lesz ránk, és bizony bele kell tudni illeszteni Őt is a napirendünkbe így vagy úgy. Ez nem lehetetlen dolog, számos példát tudnék rá mondani. De nagyon sok Kismama annyira el van ájulva az anysággal járó fáradtságos dolgoktól, hogy azt hiszi, neki mindent szabad, akár emiatt elaltatni egy állatot, vagy betenni egy menhelyre.
Jussonmindenki eszébe, aki bármilyen állatot is vesz maga mellé, hogy SOHA NEM az állat akart az adott emberhez kerülni. Mindig, minden esetben mi vesszük őket magunkhoz, így kötelességünk őt az utolsó pillanatig méltón ellátni, gondoskodni róla, ahogy az állat igényei megkívánják.
És végül, de nem utolsó sorban a pénz. Sokan kérdezik tőlem, hogy mennyibe kerül egy kisgörény. Hát akkor most csak dióhéjjban néhány adat:
Én az első görényemet egy tenyésztőtől vettem 7 évvel ezelött 12000 Forintért.
Ketrecet kell venni, vagy készíteni. PÉNZ!
Fel kell szerelni alap dolgokkal, mint etető tál, itató, függőágy, bújók. PÉNZ!
Etetni kell. PÉNZ!
Féreghajtatni kell minimum negyedévente. PÉNZ!
Az első időben 3 oltást kellett beadatnom, mert eggyel ár rendelkezett. PÉNZ!
Az oltásokat évente meg kell ismételtetni. PÉNZ!
Ivartalaníttatam. PÉNZ!
2 évesen daganattal műtötték. PÉNZ!
Szövettani vizsgálat. PÉNZ!
Utógondozás. PÉNZ!
Második daganattal műtötték. PÉNZ!
Szövettan. PÉNZ!
Utókezelés. PÉNZ!
A felszerelések ugye időről időre elhasználódás miatt cserések. PÉNZ!
Akkor kérdem én. Számít az, hogy mennyibe kerül? A görénytartásban a legkisebb költség a görény maga. És most csak olyan alapdolgokról írtam, amik hirtelen az eszembe jutottak. Soha egy fillért nem sajnáltam tőlük. De azzal bizony számolni kell minden leendő gazdinak, hogy bizony lehet, hogy pont azért nem vehet az ember magának nadrágot, mert a görnek szüksége van valamire. És Ő, mint már mondtam nem tehet arról, hogy az adott gazdihoz került. A gazdi vette magához, így neki kell lemondania valamiről, hogy az álatnak jobb legyen, vagy a legjobb kezelést kapja, vagy megkapja a kötelező oltásait.
És itt szeretnék még valamiről pár sort ejteni. Nem mindenki szereti a görényeket. Ezt el kell fogadnunk. De itt szeretném a kamaszok figyelmét felhívni arra, hogy attól még, hogy az aktuális nagy Ő nem kedveli a görényt, attól őt nem lehet elhanyagolni. A pasik, csajok jönnek mennek. De abba gondoljanak bele az illetkéesek, hogy valóban az a nagy Ő, aki pont azt nem szereti, amit ők elméletileg nagyon? Aki szereti a gazdit úgy ahogy van, szeretnie kell a vele együtt járó dolgokat, mint a társállata. Ez olyan, mintha egy egyedül álló anya vagy apa új párja nem fogadná el az előző kapcsoltban született gyereket. Róla lemondanátok? Nem. Hát így kellene, hogy történjen ez az állattal is.
Senkit nem szeretnék elijeszteni a görénytartásról, de remélem mindenki aki olvassa elgondolkodik rajta, és átgondolja, hogy valóban tud e ekkora kötelezettséget vállalni az elkövetkező 8 évben vagy inkább mégsem.
